Akkor, ha jól értelmezem egyszerűbb a LibreOffice-ban makrók nélkül újra elkészíteni a fájlt a képletekkel és utána működni fog? Mármint az előző sor képletének továbbvitelével?
Nem vagyok benne biztos, hogy jól értelmezed.
Azt javasoltam, hogy az összes képleted vidd be előre egy sablonfájlba. Kézzel és másolással.
Ami fizikailag is lehet sablon kiterjesztésű: ".ots": ekkor nem olyan könnyű véletlenül "elrontani" azt egy megnyitás és módosítás utáni visszamentéssel, mint az .xls-t, vagy az .ods-t. A sablon fájltípus megnyitásakor "Névtelen 1"-ként nyílik meg a fájl, neked kell gondoskodnod a megfelelő helyre, formátumba történő elmentéséről.
Szóval beírod az első olyan sor képleteit, ami dinamikus hivatkozással továbbmásolható; és te, kézzel lehúzod addig, ameddig adatra lehet számítani.
A képleteket pedig olyanra írod, hogy amíg üresek a sorban az
adatcellák, addig NE JELENÍTSEN MEG eredményt.
Ezt az
=IF(ISBLANK(adatbeviteli tartomány a sorban);"";számítási képlet)
vagy magyar függvénynevekkel:
=HA(ÜRES(adatbeviteli tartomány a sorban);"";számítási képlet)
függvénnyel tudod megtenni.
Ekkor az adatbeviteli funkciót a képletek tartományára NEM, csak a valódi bemeneti ADATOK tartományára kell ráindítanod.
Ezzel elkerülöd azt a jelenséget, hogy az Excel beviteli funkciója (vagy a te régi makróid) máshogy működnek, mint a LibreOffice-é.
A régi makróidat nem néztem meg részletesebben, hogy mit is csináltak volna: ezt te biztos hamarabb meg tudod mondani, hiszen te használtad azokat.
Lehetséges, hogy az Excel beviteli funkciója is csak ezekkel kiegészítve tudta azt, amit te elvársz tőle: de ezt sajnos - Excel hiányában - nem tudom kipróbálni.