A helyesírás szempontjából a magyar nyelv az MTA által kiadott helyesírási szabályzat szerint működik és nem egy hibásan átvett nemzetközi szabvány alapján. Már csak azért is, mert ez a szabvány nem a humán használatú írásra vonatkozik, hanem a gépi adatcsere formátumokra és gépi szöveges ábrázolási módokra.
Az iskolákban is így tanítják (ponttal) és mindenhol így írja több millió magyar ember.
Rosszul értelmezed az ok-okozati összefüggést. A nemzetközi (VILÁG-)szabvány megpróbál egységet teremteni a nemzetek és nyelvek kavalkádjában, hogy mind a gépek, mind pedig az emberek egy adott (szövegesen, de számjegyekkel) megjelenő dátumot egyformán értelmezhessenek. A szabvány mindig egzakt adatokat és szabályokat ad meg. A nyelvtani szabályok meg nem mások, mint a "kivételek tömkelege". (Ettől persze még illik betartani azokat is.) Ebben az esetben a szabvány is engedékenyebb: nemzetenként (nyelvenként engedélyez kivételeket - azaz a helyi nyelvi szabályok alkalmazását.)
Mint mondtam, a dátumok a gépen a legtöbb operációs rendszeren belül belül SZÁMOKKÉNT, azaz 4 bájtos, vagy 8 bájtos lebegőpontos számként vannak tárolva. Az egész rész jelenti a dátumértéket egy adott bázisdátumhoz viszonyítva, a törtrész pedig az egy napon belüli "időt" tört napokban számolva. Ezzel a gép jól tud számolni, különbséget képezni, stb... Nincs szüksége sem a "2017-09-28", sem a "2017.09.28", sem a "2017 szeptember 28."-szerű szöveges formátumokra, azoknak csak az ember számára van jelentősége. Minden karakteres, azaz szöveges ábrázolási mód csakis az emberi olvashatóság miatt van létrehozva a számítógépekben. A szabvány pedig a bárhol előforduló, alfanumerikus karakterekkel megadott DÁTUM-IDŐ adatok emberi értelmezésének egyértelművé tételéről szól.
Tehát nincs arról szó, hogy bármit ROSSZUL vettünk volna át, csak a nyelvtani szabályaink kissé (szerencsére CSAK kissé) eltérnek a szabványban rögzítettől. (Mint minden más nemzeté is, de még mindig mi állunk legközelebb az abban lefektetett szabályokhoz, mi vagyunk a legkompatibilisebbek a szabvánnyal.) Más csak ezért sem vehettük át hibásan, mert szó szerint fordítják le a szabványokat - már amelyiket még egyáltalán lefordítják...
Részlet a szabványból:
Az ISO 2014 első kiadásának készítésekor megvizsgálták a tisztán számjegyes dátum használatának lehetőségét.
Az év-hónap-nap csökkenő sorrend előnyei felülmúlták a világ sok részén akkor használt nap-hónap-év
emelkedő sorrend előnyeit.
A csökkenő sorrend előnyei közé különösen a következők sorolhatók:
a) az összetévesztés elkerülése olyan létező nemzeti hagyományokkal összehasonlítva, amelyek egymástól
eltérő emelkedő sorrendű rendszereket használnak;
b) a könnyebbség, amellyel besorolás és osztályozás esetén a teljes dátum egyetlen számként kezelhető;
c) az aritmetikai műveletekben, különösen a számítógépes használatban;
d) az a lehetőség, hogy az addigi rend az óra-perc-másodperc értelmű számjegyek hozzáadásával folytatható.
A nap időpontjára a 24 órás folyamatos időmérésű rendszer ma már annyira általános (különösen a digitális
órák széles körű hozzáférhetősége és elterjedtsége folytán), hogy az emberi értelmezést segítő elválasztójelek
már nem szükségesek, csupán szabadon választható opcióként kerültek bele.
A nap időpontja alsóbbrendű számjegyeinek a dátum felsőbbrendű számjegyeihez való természetes hozzáadása
(lásd fentebb) határozza meg e szabvány kidolgozásának alapelvét: valamely időpont tisztán számjegyes
formában, egyedi módon ábrázolható az évvel kezdődő és a kívánt pontosságtól függően órával, perccel vagy
másodperccel végződő számjegyfüzérrel (digit string).
Minden egyéb dátumi és időponti érték ábrázolása logikusan származtatható ebből az alapelvből, ezért az
ISO 2014, ISO 3307 és ISO 4031 érvényüket veszítették.
A napok és a hetek Gergely-naptár szerinti számozása sok kereskedelmi alkalmazásban fontos. Az év heteinek
számozása országról országra változik, ezért a nemzetközi kereskedelemben és a nemzetközi vállalatokon belüli
ipari tervezés számára lényeges a hetek egységes számozásának használata. Az ISO 2015 és az ISO 2711
azért készült, hogy kielégítse ezeket a követelményeket.
A hetek egységes számozása szükségessé tette annak a napnak az egységes kijelölését, amelyen a hét kezdődik.
Kereskedelmi célokra, vagyis a könyvelésre, tervezésre és hasonló célokra, ahol a hét számozásának
használata szóba jöhet, a hétfő bizonyult a legalkalmasabbnak a hét első napjaként.
Valamely dátum azonosítása sorszámozásos dátummal (ISO 2711) és az év hete számozásának rendszerével
(ISO 2015), olyan alternatív módszerek, amelyek beilleszthetők voltak ennek a nemzetközi szabványnak az
alapelveibe, így ezzel az ISO 2015 és az ISO 2711 érvényüket veszítették
Ez természetesen a lefordított NEMZETKÖZI szabványból van idézve, és nem valamiféle "magyar barkácsolmányból". Ez azt is jelenti, hogy minden olyan nemzet, aki a balról-jobbra nagyságrendileg nem csökkenő sorrendet (év-hó-nap) használ, az ELTÉR a szabványtól!
(Másik példaként lehetne említeni a tizedes pont/vessző esetét. Magyarországon is a tizedes pont volt divatban, de később - német mintára - átvettük a tizedes vesszőt. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha mindenki ugyanazt a jelet használná... És ez esetben csak két eltérő lehetőségről beszélünk... És hiába szabály nálunk - nyelvtani, vagy matematikai - a tizedes VESSZŐ használata, egy program megírásakor gyakorlatilag kivétel nélkül a pontot kell használnod a numerikus értékek megadásakor. A megírt, futó program persze már kezelheti a helyi szabályok szerint a megjelenő adatokat.)
De pont a tizedes "pont" miatt a szabvány nem vehette alapértelmezésnek a "pont" elválasztót a dátumokban, mert az sokak számára összetéveszthető lenne a törtekkel. Helyileg, a szoftverírók jelentős többlet munkájával megoldható az ilyen kivételek kezelése is persze...